Egyes statisztikák szerint minden harmadik embernél rendszeresen előforduló panasz. A „tüzes pokol” a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsavnak az érzékeny nyálkahártyára gyakorolt maró hatása miatt jön létre. Vagyis a gyomorégés nem feltétlenül a túl sok, hanem gyakran a rossz helyre került sav következménye.
Stressz, helytelen táplálkozás, vagy terhesség gyakran okozhat gyomorégést. A probléma olyankor alakul ki, amikor a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő szelepszerűen működő záróizom nem záródik tökéletesen, vagy az emésztési folyamat során többször kinyílik. Ennek következtében ugyanis a gyomorból gyomorsav, illetve emésztőnedvekkel kevert táplálék juthat vissza a nyelőcsőbe. Gyomorégés előfordulhat olyankor is, amikor a gyomor falában lévő simaizmok működésének összhangja megbomlik: a felső szakasz görcsössé válik, az alsó pedig lustán végzi a szállítási feladatát. Ilyenkor a gyomorban rekedt nagyobb mennyiségű táplálék feszítő hatása felfelé, a záróizom irányába is kisugárzik. Ehhez még fokozott gyomorsav-termelés, vagy akár a nyelőcső, illetve gyomornyálkahártya fokozott érzékenysége is társulhat.
