A gyomor falában található különböző izomcsoportok összehangolt működése a nyelőcsőből bejutó táplálékot először felaprítja, majd a vékonybelek felé továbbítja. A gyomornak ezt az összetett mozgásfunkcióját motilitásnak is szokás nevezni. Az emberi gyomor 70 életév alatt mintegy 50 000 liter folyadékot és 30 000 kg szilárd táplálékot dolgoz fel – ez aztán a csúcsteljesítmény, nem igaz?

Az emésztés legelső fontos állomása, a gyomor működése a különböző izomcsoportok bonyolult összjátékán alapul. Az izomműködést, vagy motilitást idegsejtek milliói szabályozzák. Ahhoz, hogy az emésztés megkezdődhessen, a tápláléknak a nyelőcsőből be kell jutnia a gyomorba. A két szerv közötti határon egy szelepként működő záróizom van, mely a tápláléknak a nyelőcsőbe való visszajutását hivatott megakadályozni. Olyan, mint egy jó kapus, aki továbbítja a labdát játékostársainak, de visszafelé nem engedi. A gyomor felső része tározóként működik, ezen a szakaszon a gyomor fala képes úgy kitágulni, hogy egyszerre akár 2 liternyi táplálékot is be tud fogadni. Ekkor a gyomor falában található mirigyekben megkezdődik az emésztőnedvek elválasztása. Az izomzat ritmikus összehúzódásai a táplálékot összekeverik az emésztőnedvekkel és továbbszállítják (transzportálják) a gyomor alsó szakaszába. Innen azután, kisebb porciókban halad tovább a gyomor kijáratán át a vékonybélbe.

Ha a különböző izommozgások normális menetrendjébe hiba csúszik, az változatos tüneteket okozhat, melyeket összefoglaló néven motilitászavarból eredő panaszoknak nevezünk.